RSS

2009. június 26., péntek

5 fejezet : A Készülödés!


Alice nem jött be letett a házunk elöt majd sebesen száguldot tovább.Azon gondolkodtam,hogy anya vajon itthon vane mert jól esne vele
egykis beszélgetés,nagy szerencsémre pont rá ütötem szóval nem igazán volt egyikünkse az az érzelgös tipus.
Beléptem az előszobába ,letetem a táskám, és a konyha fele mentem.Anya ott ált a karjai ösze voltak fonva a melkasa föllöt.
-Szia anyú!
-Szia!
-Milyen volt a mai napod?!
-Ne is kérdezt,Samantha ma nem jött iskolába furcsának tünt aztám Aaron monta hogy az anyúkájával elutaztak Utah-ba mert az apukája beteg már 3napja megharapta
valami állat...-anya arca megdermett,utoljára akor látam ien arcot vágni amikor meg emlitetem neki a Jacob-os dolgot.
-Igen , Igen emlitet valamit apád! -a hanga hideg volt,semi együt érzést nem éreztem a hangjában.
-Remélem Sam-nek nem esik bántódása,és hamarosan viszahozák őt!
-Nefféj kicsim,tudod amit apa megigér az úgy is lesz!
Úgy döntötem,hogy fölmegyek a szobámba kezdek valamit magamal mert már nagyon kivoltam borulva a Sam-es dolog miatt.
-Reneesme?!
-Igen , anyú?-meglepödöt voltam,mit akar a hangja kisé másvolt mint mikor általában szólitott meg.
-Nos,gondolkodtam a bálos dolgon megbeszéltem apádal és elmehetsz!
El akadt a lélegzetem,bele sem gondoltam hogy kevesebb mint húszonnégy óra múlva bálba kellene mennem Jacob Black-el,egész héten ezt vártam
hogy anya végre kimontja ,hogy igenis elmehetek arra a bálra de most...most.. semi más nem érdekelt csak azt hogy lásam Sam-et és a nyakába ugorjak és
biztonságban tudjam,hogy nem esik bántodása.
-Anyú ,Én...-elcsuklot a hangom..
-Én azt hiszem nem megyek!
-Miért? Renee'...
-Féltem Sam et,hogy érezem én jól magam miközben tudom ,hogy a legjobb barátom nagy veszélyben van!
-De kicsim,apa holnapra viszahoza egész héten ezt a válasz vártad!Kérlek meny el,és Jacob-ot is megbántod ha nem mész el,a végzős bulira
ott kel lenned!-nem szeretem volna ha Jake meg harakszik rám hiszen nagyon fontos volt számomra,és La Push ban is mindig jól éreztem magam.
-Jólvan elmegyek!
-Oké,szereztem neked egy jó kis ruhát,fent van az ágyadon!
-Kösz anyú!
Felmentem a szobámba,szinte elötem volt,hogy anya mien ruhát vett nekem ,reméltem hogy Alicel ment el vásárolni mert akkor jobbik esetben
még valami hordható ruha volt az.Igaz én soha nem hortam ruhákat és nem is igazán cserélgetem a ruhatáram.Ahogy beléptem a szobámba az ágyamban
volt egy gyönyörü kék estéji ruha,mesés volt, nem gondoltam hogy anya egyedül választota de nagyon szép volt,úgy éreztem magam mind Júlia és igen.. elmegyek Jake el a bálba és ki tugya ,hogy örök szerelmet igér nekem és olyanok leszünk mint Romeó és Júlia oly szerelmesek,és idéztem fel magamban pár sort ami még meg maradt
a fejemben miközben körbe kereken forogtam a szobámban , és bámultam magam a tukörbe.Általában a hajam megvolt kötve ,sosem szeretem ha kivan engedve
de most különleges alkalom volt,igyhát csakúgyan ki fogom engedni.Nagyon tetszet a ruhám,azon gondolkotam
ha anya vagy apa hallaná a gondolataimat biztosan örültnek titulálnának és ebböl a szempontból örültem hogy nem halloták a gondolataim.
Azon keztem el gondolkodni hogy azt mindig elfelejtjük, hogy milyen jó érzés lenne, ha egyszer végre kiderülnenek a titkaink. Akár jó, akár rossz, de legalább kiderül, ha tetszik, ha nem, és ha a titkod egyszer kiderül, már nem kell többé mögé bújnod.Jó érzés lenne megosztani Sam-el hogy, hé én megtudom álitani az időt meg
én nem nagyon eszem,vérrel táplálkozom, csak néha alszom meg hasonlók elöször biztosan sikitozva a WC fele futna de túl élné.De attól eltekintve biztam Sam-ben,de nem elégé ahoz hogy megtugya az én kis titkom, túl veszélyes volt az egész családra nézve.Aztán gondolkodni keztem a holnapi napon,hogy holnap elmegyek
a bálba Jacob-al és reméltem hogy jól fogom érezni magam.Féltem,hogy nem leszek elég csinos neki vagy talán azért hivot meg a bálba,hogy féltékenyé tegyen
valami más indián lányt.De valamit éreztem Jake iránt,ő vele lenni anyira megnyugtató volt, minha mikor vele lennék soha senki nem sebezhetne meg,ő volt a Nap
a megnyugvás a melegség amit ő árasztot.Minden férfi és minden nő kapcsolatban áll az energiával, amit szerelemnek hívnak, és ami valójában nem más, mint az ősi nyersanyag, amelyből az univerzum keletkezett. Ezt az energiát nem lehet manipulálni - ő az, aki gyengéden vezet minket, belőle származik minden tudásunk.Nem igazán törötem aval,hogy mi lenne ha anyúék megtudnák,hogy Jake nekem több mint a legjobb barátom,de volt egy olyan érzésem hogy már ők is tudják.
Péntek reggel van,hamarosan itt az este és hamarosan Jacob Black visz el a bálba La Push-ban. Ideges voltm,féltem nem tutam mit hova tenni.
-Jó reggelt drágám!-szólt apú lágy hangon miközben befele sétált az ajtón..
-Szia apa!
-Nos,halom te kiséred el Jacob Black-et a bálba!-némi undor volt észrevehető a hangjában.
-Igen....
-Remélem vigyázol majd magadra és tudod bármi baj van...
-Igen apa tudom,de nem lesz semi baj elég nagy vagyok már ahoz hogy vigyázak magamra!-egyrészböl boldog voltam mert Alice nénikém
nem látot,és fogalma sem volt mere járok is mit csinálok ebböl a szempontból ez megnyúgtató volt.
-Rendben!
-Lassan öltöznöd kellene,a ma délútán Jacob Charlie-tól vesz el és onnan visz el téged La Push ba, szóval szed ösze a cuccaid és nyomás a kocsi!Lent várlak!-most inkább lelkesedés halatszot a hangjában.Elkeztem készülödni,fogalmam sem volt hogy majd mit kezdjek a hajamal nem akartam megkötni az anyira unalmas volt,
folyton úgy ált,és ha Charlie-hoz megyek ő biztosan nem fog elhalmozni tanácsokal.Bepakoltam majd sietem lefele a kocsihoz és közben azon gondolkodtam,hogy Nem a külső dolgok tesznek minket boldoggá, hanem a dolgokhoz való hozzáállásunk. Ha nincs bennünk nyitottság, akkor a legvonzóbb társ szépsége is megfakul, és a legörömtelibb dolgok is unalmassá válnak.Reméltem ,hogy majd Jacob is ezen a véleményen lesz irántam mert semmi ötletem nem volt hogy mégis mi a fenét kezdejk a hajamal.Elbúcsuztam anyútól majd be ültem a kocsiba.
-Megvan már a ruhád amit felveszel?
-Igen persze!Alice megvete!
-Áhh...Alicenek mindigis jó izlése volt a ruhák terén!-hangjában némi zavarodás volt,furának tünt.
-Igen!

-Érezd jól magad este,ha haza akarsz jönni csak hivj !
-Oké apú,kösz.
-Szia kicsim.
-Szia apa!
Kiszáltam az autóból és Charlie házához sietem,s közben folyton azon jár az eszem,hogy Jacob hamarosan itt lesz.
-Szia kölyök!
-Szia nagyapa!Rég látalak?Hogy vagy?
-Jól,tényleg rég nem sütün jársz ide Renee'!
-Tudom nagyapa,ne haragudj!
-Áhh...semiség,kérsz pizzát?-mivel nem igazán szeretem az emberi ételt,és még a szagjától is undorodtam de mivel Charlie semit sem tudot erröl
nem mondhatam hogy nem kérek.
-Igen köszi!
-Oké kölyök,találsz az asztalon megyek mecset nézni! remélem nem baj.
-Dehogy,amugyis még elkel készülnöm ha keresel fent leszek anyú volt szobájába!
-Oké.


folyt.köv

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése