RSS

2009. június 26., péntek

3 fejezet : Képpeség!


Kedd reggel van,megint suli,igazán nem volt kedvem menni,tegnap anya késön ért haza Charlie nagyapától és nem mentünk vadászni,és már alig birtam szemeim
vérvörösben tükrözötek.Gondoltam átmagyek apúék szobájába,hogy megmondjam apáéknak hogy ien kinézetel nem mehetek iskolába
Beléptem a szobájukba,csak apa volt benn valószinűleg anya elment már megint.Leültem mellé láta a szemeim és seejtete mi baj lehet.
-Kicsim,szomjas vagy?-agodó hangon kérdezte
-Igen apa!szeretném ha ma mennénk vadászni ilyen külsövel nem mehetek iskolába!
-Persze,azonal felöltözöm és máris mehetünk
-Oké!
Kimentem a szobából és az én szobám fele vetem az irányt hogy énis felöltözem.Apával elmentunk Eszak-Kaliforniaban,szeretem azt a helyet.
sok órás vadászat után végre hazaértünk.Dél körül járt már az idő,anya már otthon volt!Apa meg Carlise nagyapával Port Angeles-be készültek
valami fontos dolgot elintézni.Nem akartam egyedül maradni anyával,rosz kedve volt látam rajta hogy nincs nagy kedve társalogni igyhát inkább felmentem
a szobámba.Bele gondoltam ,hogy 1hónap van a szülinapomig Június van ,a suli vége , végree.Egy részböl bántam hiszen nem láthatom mindenap Aaront,Samantha-t meg a többieket igazán fognak hiányozni.Már kiolvastam a 'Romeó és Júliát' amit még anyú ajánlott.Ki üritettem a táskám ,gondoltam elkészitem a házi feladataim amik még maratak föleg matekból és angol ból.Hamarosan aval is készletem,szeretem a matekot anyú meg apú is nagyon jók benne,volt kitöl örökölnöm.Aztán megin kezdett minden unalmasá váni..dörgöt az ég hamarosan a felhökböl eső cseppek hullotak,mit az megszokott volt minden nap Forks ban.
Elég rég óta beszéltem utoljára Jacobal ,hogy érezem már a hiányát gondoltam felhivom,hogy hallghasam a hangját.
A telefont Billy vete fel,furának tünt máskor soha nem vette fel Billy, aggódni keztem...
-Haló,Bella?
-Halo, Billy bácsi? Reneesme vagyok. Jacob?
-Áhh.Szia Nessie ,Jake a szobájában azonal idehivom..
-Oké.
Aggódni keztem kissé de reméltem hogy minden rendben,elég jó idönek tünt ahoz hogy lemegyek La Push-ba biciklivel.
-Szia Nessie!
-Sziaa Jacob!Mivan veled?
-Jól vagyok,köszi. És te?
-Énis.Gondolkotam,hogy lemegyek La Push-ba elég jó idő van,és igazán rég nem találkoztunk.
-Ne haragudj,Nessie de ... most nagyon sok dolgom van és ... nem igazán lenne időm rád.. kérlek ne haragduj!-ahogy kimonta,hogy nem lenne ideje rám valami érzés hasitott belém,úgy éreztem megbántott de mégsem tutam rá igazán haragudni.
-Rendben megértem!
-Köszi Ness!Remélem pénteken talakozúnk már nagyon hiányzol!
-Te is Jake!
-Mennem kel,Még beszélünk!
-Szia!
-Szia!
Fogalmam nem volt mit kezhetnék magamal,La Push ban nem vártak volna szivesen,Jake nek dolga volt és biztos Seth meg a többiek is segitenek neki.Azon gondolkotam,hogy felhivhatná, Aaront hogy elmenyünk valahová talán moziba,de nem gondoltam túl jó ötletlenk mert még a végén túlságosan is elbizza magát.Samantha ő biztosan elvolt foglava a tanulásal,suli vége volt de ő nagyon törekedett,hogy minden jegye kitűnő legyen.Nem tutam,hogy tölcsem el ezt a napot.Lefektütem az ágyamra és a plafont bámultam hirtelen furán keztem érezni magam,mindha egy szekrény dölt volna rám és agyon nyom,nem vetem levegöt felkeltem az ágyamról és talpra áltam majd hirtelen már megint teljesen jól éreztem magam.Kicsit meg iedtem.hogy mi történt de különösebben nem foglalkoztam a dologal.Lementem a konyhába ahol apa szokásához hivően újságot olvasot.
-Szia apa!
-Szia
-Mit olvasol?
-Hirek.. mivel a TV-ben semi érdekesre nem bukantam,és mivel pár év múlva elkel költöznünk új város után nézek!-tutam hogy egyszer majd ezis befog következni de addig még volt pár év szóval most nem igazán törötem evel.
-Értelek.
Oda mentem a mosogatóhoz,apa szolitot hirtelen megfordúltam le vertem egy poharat de nem hallotam hogy le eset volna,oda néztem amere eset a pohat hirtelen megfagytam elfelejtetem lélegezni,éreztem ,hogy el ájúlok ami képtelenség lett volna de ebben a helyzetben nem volt semi sem lehetetlen.Megfagyasztotam a poharat.. a pohár ott csungött a levegöben,nem mozdult ott ált akarcsak a polcra lenne feltéve,nem tutam mihez kezdejk apára néztem,meglepődött arcot vágot nem tutam mire véljem ez a dologot,ekkor eszembe jutott hogy apának és Alice nénikének vannak képeségei meg még Jasper bácsikámnak is, de hát én még csak 14 vagyok
nem jelenkezhet ien korán egy képeség és mégis mi ez? meg fagyasztom az időt? de mégis hogyan?
-Apú!Apú! mi ez?-ijedten közelebb szalatam hozzá miközben mind ketten a levegöben álló pohára bámultunk
-Képesség,drágám!
-15-dik éves leszel,mit tudod én Jasper,Alice és Anyád is rendelkezünk ien képeségekel,de furcsálom hogy ez nem akor jelent meg mikor megszületél
általában igy szokot lenni,véleményem szerint evel a képeségel meg tudod álitani az időt,megfagyazhatsz bármit ami akarsz.-furcsának tünt,most akamikor
amikor suliban vagyok valami kellemetlen órán és nem tudom a leckét meg bénitom az időt és le lesem a helyes feladatokat a melletem ülötől,kissé hülye ötletnek tünt szóval nem is firtatam magamban a dolgot.Nem tünt képtelenségnek ez a képeség,részben örültem részben nem.
-Értem.Meglepett nem gondoltam.hogy majd nekem is lesz akarmilyen képeségem,kissé iesztő.
-Semmi gond kicsim!Ez evel jár !
-Rendben apa! Felmegyek a szobámba megnyúgodni!Kicsit hirtelen jött et a dolog..
-Oké,felküldöm anyád ha hazaért.
-Holvan már megint?-furcsának tünt hogy anyú szinte minden egyes nap elment..valahová elment,minden nap vadászik?
valami nem stimmelt..
-Dolga van!Majd hazaért!-aztán apa újra belemerült az újságába.
Töprengtem egész éjjel azal voltam elfogllva hogy tárgyakat vágtam földhöz majd fagyasztotam meg jó mokának tünt,fedeztem
fel a képeségem egész éjjel evel voltam elfoglalva nem gondoltam az idő múlására csak arra hogy milyen furcsa eza képeség.
Vajon embereket is megtudnék fagyasztani?Apáékat is?Badarságnak tünt,miért is fagyasztanám meg apáékat?Áhh hülyeségeken gondolkodom.
De példaul Aaront igazán lefagyazhatnám néhányszor amikor értelmetlen dolgokal tömi a fejem,amire nem is figyelek és nem is érdekel
de ő mégis mondja... ez az ötlet tetszet.


folyt. köv

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése