Azthiszem körülbelül 10 percig alutam,aztán azon vetem észre magam,hogy már reggel van igyhát arra a következtetésre jutotam,hogy én egész éjjel itt voltam és nem mentem haza, itt aludtam egyes egyedül egymagamba.Feltászkálodtam a kemény földröl majd megsuroltam a szememim, aztán utána gondoltam meg csak,hogy mitfognak szólni Anyáék ? Előhoztam a biciklim a bokorbol ( holott fogalmam sincs hogy került oda ) és hazáig hajtottam, fura volt egyépként hogy nem kerestek sehol vagy lehet kerestek csak La Pushban nem ? Már tökmindegy, a napi szidás biztosan meglesz.Letetem a biciklim a ház elé majd nagyon óvatosan besurrtantam a házba csendesen lépketem de persze képtelenség is lett volna hogy Bella vagy Edward ne hallja meg.-Khm .... - halotam ahogy Edward küszüröli a torkát.
- Á Apa, Szia , hogyvagy ? - ekkor Anya bukkant fel a hátam mögött és úristen olyan képe volt hogy lehet még életemben nem látam ien ijesztőnek sőt biztos vagyok benne.
- Nos, azthiszem Reenesme Carlie Cullen magyarázatal tartozol nekem és az Apádnak ? Mégis hogy kébzelted kisasszony ?
- Én ...
- Szerencsédre hogy nem voltunk itthon és csak reggel jötünk haza! Mitgondolsz , hogy neked mindent szabad amig távolvagyunk?- Bella torkaszakatából orditozott velem.
- Bella , kérlek .... -szólt rá Apa selymes hangján.
- Kérlek Edward ne véd mostis , te ezt eltűröd , hogy kimaradjon északákig ? és lófrándozon egyedül? - -Nem egyedül ! Anya te ezt nem értheted! - vágtam vissza dühösen
- Ó nem , miből gondolod ?
- Te semit nem értesz, hát nem látod Anya ? nem vagyok boldog a napjaid nagyrészét 'lófrándozásal' töltöd ,és egy picit sem érdekel mivan velem nem törödtök velem egyetlen embervan aki törödik velem az Jacob Black és azért mentem La Push-ba , hogy megkeresem őt , hiddel nem könnyű igy élnem , hogy örök életemre mindeki előtt kel titkolnom hogy én mi is vagyok valójában ! Én nem akarom ezt , nem és nem. Teljesen normális életet akarok veled Apával Nagyiékal Jacobal mindekivel , és te azon akadsz fönt hogy kimaradtam egy éjszakát itthonról !
- Tudod jól te is hogy ez nem igaz ! Én ... igenis törödm veled és ugyanugy az Apád is ! - és az útolsó szónál teljesen elcsuklott a hangja.
- Valóban ... mikor kérdezted meg utoljára,hogy milyenek a jegyeim ? vagy hogy hogy vagyok ? hogy vane valami aproság amit elszeretnék mondani neked mégis csak az anyám vagy az istenért. - aztán nem birtam tovább és egy könnycsepp végig gördült az arcomon.
-Nem tűröm ,hogy igy beszéj velem ! Mars a szobáda és egy hét szobafogság !
- Jó , nem is érdekel ! Remélem ettől boldogokvagytok ! - aztán zokogva felszaladtam a szobámba, Apa természetesen nem szólt bele ő folyton csak halgat és halgat soha nem foglakozik aval amit mi Anyával véghezvisszünk.Anyira fáj ,hogy Bellát enyire nem érdekli mivan velem. Igyis elégé rohatul kivagyok bukva Jacob miatt és még a családomal sincs minden tökéletesen rendben.Egyszerüen kezd telelni a hócipőm az egész 'életemel'.
- Bejöhetek ? - suttogta halkan Apa
- Mit akarsz ?
- Kicsim, mi nagyon szeretünk és ezt te is tudod ! - fájdalom halatszott a hangjában.
- Tényleg ? akor mért nem szólsz közbe soha mikor Anyával veszekszünk ? Mért nem hagy békén ?
- Nessie , aggódik mégis csak az Anyád és elmentél azt hittük bajod esett !
- De nem esett ! - vágtam vissza félig könnyes szemmel.
- Igen tudom, és ennek nagyon örvendek.
- Szeretlek kicsim !
- Énis Apa ! majd kiment és becsukta maga mögött az ajtót. Edward mindig elmonta mennyire szereted , Anya csak néha ritka pillanat volt
mikor kimonta , de reméltem,hogy nagyon hamar elmúlik ez az 'öszetűzés' köztem és Anya közt. Szokásomhoz hivően lefekütem az ágyamra és olvasni keztem
valami abnormális könyvet de persze ebben is a lényeg a szerelmen volt, 'hogy a pasi nem hivta meg a kiscsajt a bálba ezért a csaj kivánt valamit valami
idétlen rózsával, a pasi felmászott egy falra hogy felirja hogy : eljösz velem a bálba ? majd leeset és meghalt , a kisnő meg kivánt még egyet és a srác feltámadt,majd a harmadik kivánsága azvolt , hogy menyen visza a sirjába mert igy nem néznek valami tartos kapcsolat elé' ekkora baromságot , azis nagyon unatkozhatott aki ezt irta
szánalom. Mivel nem volt semi 'épeszű' könyv a közelben, igyhát bekapcsoltam a TV-t , ezelött soha nem néztem TV-t mindig is dög unalmasnak találtam, kapcsolgatam a csatornákat keresgéltem valami érdekeset. Ekkor hirtelen felfigyeltem ,hogy valaki apró kövekel dobálja az ablakot és 'Pszt'Pszt' ezt suttogja. Kinéztem az ablakon és úristen, nagy meglepődőtségemre Jacob Black ált az ablakom alaltt az én Jacobom , hirtelen elfelejtetem levegőt venni a szivem hevesen dobogni kezdett aztán Jake intett ,hogy 'Nyisd már ki azt az ablakot' és akor egy perc sem kellet és már bent is volt a szobámba.
- Jake te, úristen ! - annyira megvoltam lepődve , hogy egyszerűen legsziveseben sikitoztam volna!
- Igen Nessie énis nagyon örülök ! - majd rám mosolygot , és szorosan magához ölelt utána egy csókot lehelt puha ajkaival az enyémre , istenem
azt akarom ,hogy soha ne érjen véget ez a pillanat soha nem akarom elereszeteni azt akarom , hogy mindig a karjaimban tarcsam őt , annyira szeretem
az életemnél is jobban.
- Hogyvagy ? - kérdezte hatalmas mosolyal az arcán
- Most , hogy igy kérded igazán jól. Hogy jötél ide ? Anyira hiányoztál ! - majd újra megöleltem.
- Eljötem mert megigértem és már nem birtam nélküled !
- Beszéletem Embry vel és monta,hogy nem jösz vissza akor anyira kibuktam , hogy nem tutam mit kezdjek magamal.
- Cssssss.... ittvagyok , mostmár ittvagyok ! Nem tudok sokáig itt maradni , holnap kellene találkozunk !
- Nem fog menni, egyhét szobafogásg !
- Komoly ? a francba !
- Igen ...
- Sebaj akor majd , utánad jövök én és megmutatok valakit és elmesélek valami olyat amit
csak te és én fogunk tudni oké ?
- Rendben !
- Most megyek - majd akart kimészni az ablakon de ekkor viszafordult :
- És én khm..öhm.. hát .. szeretlek és sajnáloma amit tetem ! - kissé elmosolyodtam.
- Ennek igy kellet történie, énis szeretlek !
- Majd megpuszilt és szempillantás alatt eltűnt !
Én meg mint a hőn áhitatott szerelmes, levetödtem az ágyamra és mind aki nem lát el 1 centinél tovább bámultam a plafont és úristen 'annyira
szerelmesvagyok' mondogatam magamban és teljesen elvoltam szálva Jacobtol. Hogy visszajött és mostmár ittvan velem és remélem midnig is ittlesz. Hamar átöltöztem
és bebujtam az ágyamba , vártam a holnap reggelt , hogy találkozak Jakel és elmodja , amit mondani akar ...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése