RSS

2009. augusztus 22., szombat

A magyarázat

Reggel kilenkörül keltem nem tutam Jacob mikor jön igyhát korán felkeltem. Nem tutam,hogy hogy osonunk ki a házból ugy , hogy Belláék ne vegyenek észre és hogy minden simán menjen.Halkan beosontam a mosdoba , letusoltam , megfésülködtem , felöltözem. Majd viszamentem a szobámba nem telt el sok idő Jacob máris megérkezett természetesen az ablakomon keresztül.

-Szia Jake - szóltam meglepődöten.
- Szia Nessie - felelt kissé komoran
- Nos mi a terved édes ? Kiszökünk az ablakon ? Tuti , hogy Anyáék észreveszik
- Pontosan , imádlak mer annyira okos vagy meg amugyis nincsenek itthon ! - jelentete ki kacér mosolyal az arcán
- És ezt te honnan tudod ?
- Hát egyikük kocsija sem vol a ház elött és a házban sem éreztem a jelenlétüket.
- Oké, de szerintem jobb ha a hátcsó ajtón suhanunk ki, fényes nappalvan még a végén valaki meglát.
-Oké - majd elindultunk a hátsó ajtó felé,persze én teljesen bevoltam rezelve,hogy kitudja mégis itthonvannak Anyáék és akkor nekem végem
mivelhogy még a kéthetes szobafogságom nem járt le. Jacobal kiértünk a kertbe már éppen kanyarotunk volna a motra felé amikor :
- Sziaaa Nessie és khm... öhm... Jacob ! - és úristen Aaron Newton volt ott, de mit keres ez itt ? lyenkor ?
- Helló Aaron hát te ? - meretem rá kikerekedett szemeimel
- Hát... ma.. péntek és megigérted,hogy eljősz velemm moziba meg sétálni és ... - hirtelen az arcom vérvörös lett , szememim még jobban kitágultak
Jacora merretem aki fogait vicsorgata Aaron felé és a melkasából mély morgás halatszott.
- Ó hát , igen tudom de most reggelvan és megigértem Jacobnak , hogy elmegyek vele elnitézni valamit..
- Pontosan ! - vágta rá Jake morcosan.
- Oké . Rendben ! - és Aaron elment, biztos voltam benne ,hogy megharagudt de nem érdekelt , most csak az érdekelt,hogy Jacob
vajon rákérdez , hogy mi ez a mozis dolog és ez az egész ? kicsit tartotam ettől.Mint mindig Jake nagyon gyorsan ment, főleg most
hogy még kissé méregsisvolt Aaron miatt, nagyon hamar megérkeztünk a rezervátumba be is mentünk a házukba Billy nem volt otthon
csak kettesben voltunk én és ő bementünk a szobájába leültünk az ágyára és beszélni keztünk :
- Mi volt ez az Aaron-os dolog ? - kérdezte kissé komoran
- Semmi, vagyis tudod nagyon jó barátom és még sulivégén meghivott mozizni és igent montam de nem fontos...
- Oké !
- Inkább beszéljük arról amiért idehoztál , és amiért eltűntél meg minden..
- Hm... - sóhalytott egy nagyot és lesütötte a fejét.
- Halgatlak Jacob Black !
- Nos , mint tudod Coloradoban voltam 'tanulni' jóisvolt eleinte, tök simán ment minden meg még a társaság is jóvolt persze nagyon hiányoztál te Embry - ék meg mindenki más,aztán második félévben kissé ráuntam az egészre és keméyn honvágy fogott el , és gondoltam hazajövök. De Billy utánam jött azelött három nappal körülbelül mielött én hazajötem volna , hogy ne merészejek hazajönni és,hogy elkel végeznem a fősulit.Persze nekem már televolt a hócipőm az egészel és nem akartam, továbra is Coloradoban maradni, de Billy marasztalt. Aztán a végén amikor elhatároztam,hogy igenis én hazajövök akor azt monta nem mehetünk el mert ittvan a testvére ezen meg én teljesen fent akatam hogy Apámnak mióta van testvére ? és , hogy nekem erről mért nem beszélt , és azért nem mert ... Tom vámpir, 2007- ben harapta meg egy nomád afrikai vámpir mikor elöször meglátam teljesen kivoltam akár csak Billy .... nem hagyhatam ott őt ! azért maratam ilyen távol.. sajnálom!
- Úrsiten Jake ! - majd a karjaiba omlotam
- Ne sajnálkoz már , megértem hiddel teljes mértékben ! Csak .... , fogalmam nem volt arról mért nem irsz leveleket !
- Billy szerint jobb volt ha egy időre távoltartom magad tőled!
- Badarság... nem számit, most az a fő hogy ittvagyunk! - majd karjaimba szoritottam és elöntött a forroság amit ő árasztott felém.
- Nagyon boldog vagyok Jacob Black , hogy veledlehetek ! - sutogtam halkan a fülébe majd egy puszit nyomtam bronz szinű arcára.
- Énis Reenesme Carlie Cullen ! - és ekkor megcsókolt újra, és ez az érzés mindenél jobb volt, hogy ő megcsókolt és hogy mennyire magáévá akar tudni engem , éreztem ahogy szorit magához , ahogy nem akar elveszteni éreztem a szeretetét és a boldogságot amit áraszt , imádtam vele lenni ő olyan volt akár a Nap életet lehelt belém.
- Nos, mihez lenne kedved ma délután ?
- Hát , nem is tudom... ágyban fetrengeni ?!
- Nem rossz ötlet , ugyis annyira rég alutam egy jót ! - pisolygot rám.
- Te kis komisz, azért hivtál ide , hogy elaltasalak ?
- Áhh nem dehogy, eszem ágába sincs !
- Igazán ?
- Igeeen, de azért ha kedved tartja .....
- Áhhhhhh.. - majd ráugrotam és elkeztem cibálni a haját ami már nagyon megnőt, ott nevetünk együt , verekedtünk, röhécseltünk, majd párnacsatáztünk ott vele egy helyen...életem értelmévével akivel ugy tudok lenni mindha saját magammal lennék, ő a mindenem
soha nem fogom elendegi őt soha....

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése