ÉS A MAI NAP A SZAVAZÁS LEZÁRULT ! és természetesen a többség arra szavazott , hogy ' folytasd és egy új dizi is jó lenne' hát az új dizi alakulófélben van :D és már irtam is egy eseménydus fejezetet is nektek mára :) csak ... azt furcsálom , hogy amikor ilyen szavazást vagy valami hasonlot inditok akkor olyan sokan jösztök szavazni, másképp kivan halva az oldal mert senki sehova nem ir semmit. :D na mindegy..remélem ez a közeljövöben megváltozik :) love.peace.twilight (L)
2009. szeptember 26., szombat
2009. szeptember 11., péntek
dátum: 11:43
Szokásomhoz,hivően ma a Taylor Lautner magazint olvasgatam amikor rátaláltam egy olyan cikkre melyben Dórika leirta hogy : 'szeptember 10-dikén született meg Nessie és most három éves' hát majd elsüjedtem szégyenembe,hogy én irom Reenesme emlékiratait és elfelejtem ide leirni legalább annyit hogy 'Boldog Szülinapot' X DDDDDDD na de most igy utolag is Boldog 3.szülinapot a kis Reenesmenek! (L)
2009. szeptember 7., hétfő
A 'költözés'
dátum: 15:19
Felmentem az emelete elvetem a böröndöm amibe a ruháim voltak bepakolva, tetem egy szempillantást Edward szobájára és az egész házban, majd utána
magamban elbúcsuztam.Betetem hátul a böröndöm és irány La Push. Remek.Edward most a kelleténél is gyorsaban hajtott sose mentem vele ilyen gyorsan nem értem miért kel ennyire elsietni a dolgokat és miért akarnak engem La Pushba vinni biztosan csak egy teher leszek Jacob számára.Két teljes hétig ott nyomorogjak náluk ? Nem akarom , nem tudom mikor fognak teljeségel ugy kezelni engem mint egy felnötett.Megtudom védeni magam, és a Nagyi halála sokkolt de nem annyira, hogy ne tudjak magamról és , hogy most teljes mértékben depreszióba essek. NEEM.
- Megkérkeztünk!
-De miért csak idáig hoztál el ? - kérdeztem furcsálkodva Edwardtól.
- Egy mérföldel arébb vár rád Jacob menny/!
- Rendben, Szeretlek Apa !
- Énis kicsim ! - és egy puszit lehelt a homlokamra, kivetem a böröndöm a kocsiból majd ő sebesen elhajtott.Azután megelkeztem bandukolni a hosszú uton nem értem Apa miért nem tudot egész Jacob házáig elvinni, nagyon nehéz ez a börönd a fél szobám belepakoltam és még cippelnem is kell.Tökélete.Körülbelül tiz perc 'cipekedés' után megpillantotam Jacobot amint ölbetett kézel várt engem a La Push felé vezető út sarkán.Sietem hozzá, hogy odadjam neki a böröndöm mert a kezem teljesen elált és már nagyon fájt a cipekedéstől, nem szoktam hozzá én az ilyen 'nagy' terhek' hordozásához.
-Szia Jake!
- Szia Nessie, öhm segithetek ? - pisolygot rám.
- Jólesne ! Köszi ! - majd elvete tőlem a böröndöm és haladtunk befele az erdőben majd pár perc múlva ottis voltunk Blackék piros kis házuknál.Eddig imádtam itt lenni, annyira megnyúgtató és felhőtlen érzés volt itt lenni, most olyan fusztrált érzésem volt, most teljesen másképp látam mindent nem örültem annak,hogy ittvagyok.Végülis alapjábavéva,jobb mindha Charlie nagyapához mentemvolna, mert ott a meccsen kivűl semi érdekes nem történt volna.Ugyhpgy ez alatt a két hét alatt megporbálom megszokni az itlétet.
- Szerbusz Nessie ! - intett Billy a tornácról!
- Helló - felugrotam- Jó szinben van !
- Hozom a formám ! -kacsinott rám Billy.Jake becipekete a holmim a szobájába:
-Itt fogsz aludni ? Renben !
- Oké és akor te hol alszol ?
- Én majd alszom a kanapén!
-Redben ! - kissé zavarba voltam,hogy idejötem és máris kitúrtam a helyéről.
-Megyek csinálok vacsorát .. éhes vagy ? vagy. ... ?
-Öhm ... nem nem köszi ! Jólvagyok ! Nem kel semi ! - Jacob alapvetően arra célzott,hogy 'éhesvagyoke' hogy mikor etem utoljára? hiszen a szemem vérvörösvolt.
-Rendben ! Nos érezd otthon magad !
- Oké ... - majd sarkonfordult és kiment.Leültem az ágya sarkára és nézegetem a szobáját, annyira kicsivolt egy akkora embernek mind Jacob ezen picit elis mosolyodtam.Egy gyönyörű kék ágytakaró volt finom orhidea illata volt, biztos nem rég volt kimosva.Az ablak pontosan az ágyára sütött be, nem igazán voltam oda a 'napsütötte' helyekért igyhát behuztam a sötétitőt.Volt egy édes kis éjjeli szekrénye, azon pedig egy aranyos kis lámba ami szintén kék volt.Nos , ugylátszik Jacob kedvenc szine a kék , vagy csak azért kék minden mert az olyan fiús.Pár percig ültem még az ágy sarkán aztán gondoltam egyet és a szekrény fellé vetem az irányt, gondoltam kinyitom megnézem mivan benne, ahogy kinyitottam BUMM.Az összes ruha ami a szekrénybe volt gyurva a fejembe hulott, elis estem és a ruhák teljesen beleték a fejem.Jacob észveszejtve szalad be a szobába hogy mit csinálok :
-Jézusom, Nessie mit csinálsz ?
-Sajnálom, én csak kiváncis voltam mi van a szekrénybe! - magyarázkotam miközben éppen máztam ki a 'ruhalavina' alól.
-Én sajnálom, nem keletvolna ennyire begyömöszölnöm a ruháimat ! - vörösödött el Jake.
-Áhh, hagyd! - miútán kimásztam a ruhatömeg alól ami teljesen beboritott, segitetem Jaknek vissza gyömöszölni a ruhákat a szekrénybe, ami alig sikerült folyton
duvadt velünk szembe.Aztán körülbelül tiz-húsz perc bajlódás után sikeresen beturtuk a ruhákat a szekrénybe!
- Köszönöm ! - monta Jacob és fejét lesütte valószinüleg elégé szégyelte magát hiszen milyen azmár, hogy a vendégel szembefolynak a ruháid.
- Semi gond, Mókás volt ! Meghpztad a kedvem ! - majd megpusziltam az arcát ő meg megölelt.
- Nos , hagylak ! Piheny nehéz nap volt a mai ....
- Oké ! Jóéjt !
-Nekedis ! - majd halkan becsukta maga mögött az ajtót.Előkotortam a böröndöm,hogy kerresem meg a pizsamám de képtelenség volt hiszen annyira ruha meg kacat volt a böröndbe , hogy semmit nem találtam meg. Jacob egy póloja kint maradt és feletem azt , biztosan nem bánná és olyan Jake illata volt még jobban elalszom mind valaha.Sűvitett a szél a fák csikorogtak, elég rémisztő idő készülödött odakint.Belebújtam Jacob puha ágyába majd lehyuntam a szememim, remélve, hogy soha többé nem lesz ilyen napom mint a mai!
magamban elbúcsuztam.Betetem hátul a böröndöm és irány La Push. Remek.Edward most a kelleténél is gyorsaban hajtott sose mentem vele ilyen gyorsan nem értem miért kel ennyire elsietni a dolgokat és miért akarnak engem La Pushba vinni biztosan csak egy teher leszek Jacob számára.Két teljes hétig ott nyomorogjak náluk ? Nem akarom , nem tudom mikor fognak teljeségel ugy kezelni engem mint egy felnötett.Megtudom védeni magam, és a Nagyi halála sokkolt de nem annyira, hogy ne tudjak magamról és , hogy most teljes mértékben depreszióba essek. NEEM.
- Megkérkeztünk!
-De miért csak idáig hoztál el ? - kérdeztem furcsálkodva Edwardtól.
- Egy mérföldel arébb vár rád Jacob menny/!
- Rendben, Szeretlek Apa !
- Énis kicsim ! - és egy puszit lehelt a homlokamra, kivetem a böröndöm a kocsiból majd ő sebesen elhajtott.Azután megelkeztem bandukolni a hosszú uton nem értem Apa miért nem tudot egész Jacob házáig elvinni, nagyon nehéz ez a börönd a fél szobám belepakoltam és még cippelnem is kell.Tökélete.Körülbelül tiz perc 'cipekedés' után megpillantotam Jacobot amint ölbetett kézel várt engem a La Push felé vezető út sarkán.Sietem hozzá, hogy odadjam neki a böröndöm mert a kezem teljesen elált és már nagyon fájt a cipekedéstől, nem szoktam hozzá én az ilyen 'nagy' terhek' hordozásához.
-Szia Jake!
- Szia Nessie, öhm segithetek ? - pisolygot rám.
- Jólesne ! Köszi ! - majd elvete tőlem a böröndöm és haladtunk befele az erdőben majd pár perc múlva ottis voltunk Blackék piros kis házuknál.Eddig imádtam itt lenni, annyira megnyúgtató és felhőtlen érzés volt itt lenni, most olyan fusztrált érzésem volt, most teljesen másképp látam mindent nem örültem annak,hogy ittvagyok.Végülis alapjábavéva,jobb mindha Charlie nagyapához mentemvolna, mert ott a meccsen kivűl semi érdekes nem történt volna.Ugyhpgy ez alatt a két hét alatt megporbálom megszokni az itlétet.
- Szerbusz Nessie ! - intett Billy a tornácról!
- Helló - felugrotam- Jó szinben van !
- Hozom a formám ! -kacsinott rám Billy.Jake becipekete a holmim a szobájába:
-Itt fogsz aludni ? Renben !
- Oké és akor te hol alszol ?
- Én majd alszom a kanapén!
-Redben ! - kissé zavarba voltam,hogy idejötem és máris kitúrtam a helyéről.
-Megyek csinálok vacsorát .. éhes vagy ? vagy. ... ?
-Öhm ... nem nem köszi ! Jólvagyok ! Nem kel semi ! - Jacob alapvetően arra célzott,hogy 'éhesvagyoke' hogy mikor etem utoljára? hiszen a szemem vérvörösvolt.
-Rendben ! Nos érezd otthon magad !
- Oké ... - majd sarkonfordult és kiment.Leültem az ágya sarkára és nézegetem a szobáját, annyira kicsivolt egy akkora embernek mind Jacob ezen picit elis mosolyodtam.Egy gyönyörű kék ágytakaró volt finom orhidea illata volt, biztos nem rég volt kimosva.Az ablak pontosan az ágyára sütött be, nem igazán voltam oda a 'napsütötte' helyekért igyhát behuztam a sötétitőt.Volt egy édes kis éjjeli szekrénye, azon pedig egy aranyos kis lámba ami szintén kék volt.Nos , ugylátszik Jacob kedvenc szine a kék , vagy csak azért kék minden mert az olyan fiús.Pár percig ültem még az ágy sarkán aztán gondoltam egyet és a szekrény fellé vetem az irányt, gondoltam kinyitom megnézem mivan benne, ahogy kinyitottam BUMM.Az összes ruha ami a szekrénybe volt gyurva a fejembe hulott, elis estem és a ruhák teljesen beleték a fejem.Jacob észveszejtve szalad be a szobába hogy mit csinálok :
-Jézusom, Nessie mit csinálsz ?
-Sajnálom, én csak kiváncis voltam mi van a szekrénybe! - magyarázkotam miközben éppen máztam ki a 'ruhalavina' alól.
-Én sajnálom, nem keletvolna ennyire begyömöszölnöm a ruháimat ! - vörösödött el Jake.
-Áhh, hagyd! - miútán kimásztam a ruhatömeg alól ami teljesen beboritott, segitetem Jaknek vissza gyömöszölni a ruhákat a szekrénybe, ami alig sikerült folyton
duvadt velünk szembe.Aztán körülbelül tiz-húsz perc bajlódás után sikeresen beturtuk a ruhákat a szekrénybe!
- Köszönöm ! - monta Jacob és fejét lesütte valószinüleg elégé szégyelte magát hiszen milyen azmár, hogy a vendégel szembefolynak a ruháid.
- Semi gond, Mókás volt ! Meghpztad a kedvem ! - majd megpusziltam az arcát ő meg megölelt.
- Nos , hagylak ! Piheny nehéz nap volt a mai ....
- Oké ! Jóéjt !
-Nekedis ! - majd halkan becsukta maga mögött az ajtót.Előkotortam a böröndöm,hogy kerresem meg a pizsamám de képtelenség volt hiszen annyira ruha meg kacat volt a böröndbe , hogy semmit nem találtam meg. Jacob egy póloja kint maradt és feletem azt , biztosan nem bánná és olyan Jake illata volt még jobban elalszom mind valaha.Sűvitett a szél a fák csikorogtak, elég rémisztő idő készülödött odakint.Belebújtam Jacob puha ágyába majd lehyuntam a szememim, remélve, hogy soha többé nem lesz ilyen napom mint a mai!
2009. szeptember 3., csütörtök
Temetés
dátum: 13:05
Körülbelül az egész napot átaludtam, ott voltunk Carlise nagyapáék házában Edward régi hálószobájában alutam.Felkeltem , bementem a mosdoba majd felöltöztem utána meg levánszorogtam a nappaliba.Mindeki ott ült, feketébe.Mindenkin fekete ruha volt!
- Szia kicsim ! - jött közel hozám Apa és egy halvány mosolyt inditott felém.
- Szia !
- Ezt felkel venned, eltemetjük a nagyit, tudod furcsa lenne az eltünése igyhát temetést tartunk!
-Rendben ! - válaszoltam teljesen elkenődve.
Felmentem a szobába és átöltöztem.Magába foglalva is utáltam valahogy a fekete szint, soha nem hortam semiféleképpen.De most a nagyi tiszteletére
muszály fölvenem.Elkészültem , lesétáltam a lépcsőn majd kimentem a töbiekhez az udvara.Mindeki beült a kocsijába és a temető felé vettük az irányt.Körülbeül
húsz perc odáig az út.Addig azon gondolkodtam,hogy mégis ki ölhete meg a nagyit ? és miért pont őt ? hosz egy léleknek sem ártott sosem. De ha megtalálom..
-Eszed ágába se jusson ! - szólt Apa és szemeit rám szegezte.
-Csak egy gondolat volt ! - utálom hogy Apa folyton olvas a gondolataimban,pont akor amikor nem kéne.Teljesen elvoltam kenődve, hát mitől is lennék vidám.
Nem akartam temetés,én sose voltam ilyenek, anyira lehangoló rossz dolog. Utálom, de muszály mennem.Mikor megérketzünk sok számomra ismeretlen
vámpir vagy ember.. ált a temető kapu elött.Valószinüleg minket vártak.Kiszáltam az autoból és elindultam a kapu felé.Hátra néztem és ott ált : Jake,Billy,Seth,Leth,
Embry,Sam,Paul és a töbiek. Kicsit meghátráltam de nem áltam meg szót váltani egyikükel sem.A nagyit teljesen hátra temeték vagyis a sir hely teljesen hátúl volt alig találtuk meg aztán körbeáltunk a koporsó köré és a pap elkezte a mondokáját.Kiváncsi voltam azért, hogy Edwardék milyen szöveget atak be a papnak, hogy mégis mi történt a nagyival hogy ily hirtelen ilyen 'fiatalon' elhúnyt.Miközben ott áltamkörbenéztem, mindeki arcára fájdalom ült ki mindeki bámulta a földet senki megnem moccant.Rápillantotam Jacobra és ő elkapta a pillantásom kb. öt másodpercig bámultuk egymást majd elnézem.Néztem azokat a vámpirokat akiket edig még sohasem látam kik lehetnek ezek ? biztosan Carlise nagyapa nagyon régi barátai.Hirtelen arra letem figyelmes, hogy suttogás halatszik megfordultam és a hátam mögött öt csuklyás fickó közeledett felém.Hirtelen rámtört a félelem a VOLTURI. Apára néztem ő vissza rám utána szorosan magához szoritott én meg utalás képpen Jacobra
bámultam aki nem vette észre.Ahogy megjött az öt 'fickó' még csendesebb lett minden mind azelött.A temetés semmi percek allat végetért , Esme nagyit egy koporsóban a pap a föld alá helyezte,roszvolt látni ahogy a földet a koporsó tetejére hányák majd utána nem marad semmi. Csak az üreség és a fájdalom.Rosszul esett, hogy miért pont ő ? sokszor feltetem már magamnak ezt a kérdést de mind hiába.Elkezdett zuhogni az eső , csodálkoztam is, hogy ma még nem esett.
-Edward ! - szólt a csukjás férfi Apának
- Aro beszélni szeretne veletek !
-Rendben ! - vágta rá Edward. - nagyon nem akartam találkozni Aroval,hiszen az utolsó alkalomkor amikor 'meglátogatak' azért jöttek,hogy megöljenek engem.
- Nos , megint Cullen ! Mitörtént ?
-Aro , egy nomád vámpir volt a kilétét misem tudjuk nyomát vesztetük!
- Igazán ? Honnan tudjam nem-e közületek valaki?
- Az anyánk volt ! - morrgot rá Rosalie.
-Nicsak, a kis gyerek hogy megnőtél!
- Nem vagyok kisgyerek ! - vágtam viszza erélyesen
- Ó akár csak Anyád ! - nem akartam tovább halgatni ezt az egészet igyhát elindultam és beültem a kocsiba amugyis börig áztam.Azután meg azon töbengtem, hogy
Bella tegnap azt emlitete hogy két hétre Jacobékhoz költözöm.Kicsit megremegett a gyomrom, fura lesz. Föleg, hogy most .. nem nagyon akarok menni. Az érzéseim semmit nem váltosztak igaz de én nem akarok oda menni. De ha muszály lesz akkor oda költöznöm.Kicsivel késöbb Edward is beült a kocsiba mellém.
-Nessie ..
-Igen Apa ?
- Hazamegyünk öszeszeded a böröndöd és indulunk le La Pushban rendben ?
- De miért kel nekem odamennem?
-Mert mi Volterába megyünk és te nem jöhetsz oda kicsim, igen nagylányvagy de ez még nekünk is veszélyes!
-Rendben. - majd elindultunk.Egyzsere voltam, kétségbeesett,szomorú,boldogtalan,semirevaló nem voltam semmire jó. Miért mennek el ? Itthagynak?
Nem akarom én ezt...
- Szia kicsim ! - jött közel hozám Apa és egy halvány mosolyt inditott felém.
- Szia !
- Ezt felkel venned, eltemetjük a nagyit, tudod furcsa lenne az eltünése igyhát temetést tartunk!
-Rendben ! - válaszoltam teljesen elkenődve.
Felmentem a szobába és átöltöztem.Magába foglalva is utáltam valahogy a fekete szint, soha nem hortam semiféleképpen.De most a nagyi tiszteletére
muszály fölvenem.Elkészültem , lesétáltam a lépcsőn majd kimentem a töbiekhez az udvara.Mindeki beült a kocsijába és a temető felé vettük az irányt.Körülbeül
húsz perc odáig az út.Addig azon gondolkodtam,hogy mégis ki ölhete meg a nagyit ? és miért pont őt ? hosz egy léleknek sem ártott sosem. De ha megtalálom..
-Eszed ágába se jusson ! - szólt Apa és szemeit rám szegezte.
-Csak egy gondolat volt ! - utálom hogy Apa folyton olvas a gondolataimban,pont akor amikor nem kéne.Teljesen elvoltam kenődve, hát mitől is lennék vidám.
Nem akartam temetés,én sose voltam ilyenek, anyira lehangoló rossz dolog. Utálom, de muszály mennem.Mikor megérketzünk sok számomra ismeretlen
vámpir vagy ember.. ált a temető kapu elött.Valószinüleg minket vártak.Kiszáltam az autoból és elindultam a kapu felé.Hátra néztem és ott ált : Jake,Billy,Seth,Leth,
Embry,Sam,Paul és a töbiek. Kicsit meghátráltam de nem áltam meg szót váltani egyikükel sem.A nagyit teljesen hátra temeték vagyis a sir hely teljesen hátúl volt alig találtuk meg aztán körbeáltunk a koporsó köré és a pap elkezte a mondokáját.Kiváncsi voltam azért, hogy Edwardék milyen szöveget atak be a papnak, hogy mégis mi történt a nagyival hogy ily hirtelen ilyen 'fiatalon' elhúnyt.Miközben ott áltamkörbenéztem, mindeki arcára fájdalom ült ki mindeki bámulta a földet senki megnem moccant.Rápillantotam Jacobra és ő elkapta a pillantásom kb. öt másodpercig bámultuk egymást majd elnézem.Néztem azokat a vámpirokat akiket edig még sohasem látam kik lehetnek ezek ? biztosan Carlise nagyapa nagyon régi barátai.Hirtelen arra letem figyelmes, hogy suttogás halatszik megfordultam és a hátam mögött öt csuklyás fickó közeledett felém.Hirtelen rámtört a félelem a VOLTURI. Apára néztem ő vissza rám utána szorosan magához szoritott én meg utalás képpen Jacobra
bámultam aki nem vette észre.Ahogy megjött az öt 'fickó' még csendesebb lett minden mind azelött.A temetés semmi percek allat végetért , Esme nagyit egy koporsóban a pap a föld alá helyezte,roszvolt látni ahogy a földet a koporsó tetejére hányák majd utána nem marad semmi. Csak az üreség és a fájdalom.Rosszul esett, hogy miért pont ő ? sokszor feltetem már magamnak ezt a kérdést de mind hiába.Elkezdett zuhogni az eső , csodálkoztam is, hogy ma még nem esett.
-Edward ! - szólt a csukjás férfi Apának
- Aro beszélni szeretne veletek !
-Rendben ! - vágta rá Edward. - nagyon nem akartam találkozni Aroval,hiszen az utolsó alkalomkor amikor 'meglátogatak' azért jöttek,hogy megöljenek engem.
- Nos , megint Cullen ! Mitörtént ?
-Aro , egy nomád vámpir volt a kilétét misem tudjuk nyomát vesztetük!
- Igazán ? Honnan tudjam nem-e közületek valaki?
- Az anyánk volt ! - morrgot rá Rosalie.
-Nicsak, a kis gyerek hogy megnőtél!
- Nem vagyok kisgyerek ! - vágtam viszza erélyesen
- Ó akár csak Anyád ! - nem akartam tovább halgatni ezt az egészet igyhát elindultam és beültem a kocsiba amugyis börig áztam.Azután meg azon töbengtem, hogy
Bella tegnap azt emlitete hogy két hétre Jacobékhoz költözöm.Kicsit megremegett a gyomrom, fura lesz. Föleg, hogy most .. nem nagyon akarok menni. Az érzéseim semmit nem váltosztak igaz de én nem akarok oda menni. De ha muszály lesz akkor oda költöznöm.Kicsivel késöbb Edward is beült a kocsiba mellém.
-Nessie ..
-Igen Apa ?
- Hazamegyünk öszeszeded a böröndöd és indulunk le La Pushban rendben ?
- De miért kel nekem odamennem?
-Mert mi Volterába megyünk és te nem jöhetsz oda kicsim, igen nagylányvagy de ez még nekünk is veszélyes!
-Rendben. - majd elindultunk.Egyzsere voltam, kétségbeesett,szomorú,boldogtalan,semirevaló nem voltam semmire jó. Miért mennek el ? Itthagynak?
Nem akarom én ezt...
A gyilkoság
dátum: 7:19
( ugy gondoltam, hogy ezidáig a sztori kissé egyhangunak minősült és most belevitem egykis 'krimit' is folyon már egykis vér ,lehet hogy picit a végén
csalódni fogtok de.. remélem attól még tetszeni fog )
csalódni fogtok de.. remélem attól még tetszeni fog )
Körülbelül nyolc körül indultunk el Jacobal hazafele elkisért, persze az ablakon keresztül jutotam be a házba de Anyáék szerencsére 'semmit' nem
vettek észre. Gondoltam én. Ez a mai nap nagyon kivárasztott a sok nevetés miatt, meg a sok gyámbászás miatt, jóvolt ma Jacobal végre viszakaptam őt.
Levetem a ruháim és pizsamába öltöztem,majd bebujtam az ágyamba.Reggel hangos ricsajra, zajra ébredek, istenem aztsem tutam merre szaladjak, vagy most mivan ?! Ahogy kikeltem az ágyból Edward rontatott velem szemben kétségbesett arcot vágot.
- Nessie csomagolj !
- Mivan ? Mégis hová ? - kérdeztem teljesen kétségbeesve.
- El innen, 2perc múlva légy készen !
Teljesen ki akadtam mért kéne csomagolnom? Mi ez az egész? és hová akarnak vinni, pont most amikor alakulóban van az életem.
- Reenesme, készenvagy ? - ordibált be Bella a szobámba.
- Még nem, mért kel ennyire sietni ?
- Késöbb megtudod!
- De én most akarom ! - orditotam vissza torkom szakatából.
- Hölgyemény, ha harminc másodpercen belül nem vagy készen , ittmaradsz és azt ugye bár - kihangsúlyozta az 'ugye bár szót'- senkisem szeretné !
-Jólvanmár.
Harmincmásodpercen belül be is voltam csomogolva a böröndömbe, na jó talán nem harminc kicsit több de nem érdekelt.
Leszalatam a lépcsőn és a ajtóban Edward két számomra ismereten férfival beszélt odapillantotam, majd odarohatam Bellához.
- Anya, kik ezek az emberek ?
- Ne aggódj !
- Anya nem vagyok gyerek, mond el ! - annyira idegesittett,hogy Bella ugykezelt, mint egy öt éves gyereket pedig nem vagyok az, de ez persze neki magas.
- Eregy ülj be a kocsiba és csend legyen !
- Áhh , pompás ! - elkaptam a böröndöm majd durcásan áttuszkoltam magam a férfiak között és beültüm a kocsi hátsó ülésére. Elővetem az mp4 lejátszóm
amit még anno Edward-tól kaptam és zenét keztem halgatni, a figyelmem elvonása érdekében.Másképp sosem halgatam nem érdekelt különösképp a zene
nem látam értelmét az a hangzavar, nekem semit nem mond. Hirtelen látam, hogy Apa kezetfog a két sötét fickóval majd azok beülnek egy kocsiba és elhajtanak.
Azán Edward meg Bella felém közelednek, beülnek a kocsiba. Apa elinditja a motort és elindultunk.Persze siri csendvolt, senki nem szólt senkihez , igyhát
vetem a fáradságot és rákérdeztem arra , hogy mégis mi ez az egész ? persze válasz nem jött. Na jó , evel betelt a pohár.
- Mégis mit gondoltok, Anya Apa nem vagyok gyerek felbirok fogni mindent, miért kel titkolozni ?
- Kicsim ... - szólt Apa , egész nyugott volt nem halatszott a hangjában méreg.
- Ne Apa ne , kérlek én én ... csak tudni akarom , hogy mi az oka annak, hogy eljötünk otthonról kivolt az a két férfi ? miért kel elmeni ?
- Túl sokat akarsz tudni Reenesme ! - válaszolt Bella ridegen.
- Ugyvéled ? a család tagjavagyok, köteleségem tudni !
- Nekünk meg köteleségünk megvédeni ! - vágta rá Bella olyan hangon mind akit kihoztak a sodrából.
Elhalgatam, megsem birtam szólalni, felnem fogom mitől kel engem megvédeni ? Lehet, hogy megtuták hogy tegnap kiszöktem és Jacobal voltam?
- Hogy micsoda ? - orditott fel Edward a volán mögül.
- Apa kérlek !
- Miről beszéltek ? - kérdezte Anya furcsán
- Semmi! - vágtuk rá egyszere.
Nos ezen túlvagyk, Apa tudja , hogy Jakel voltam és nem szidott le de még sosem tudom mit érek.Az út elég hosszúnak bizonyult talán Seattle-be
mehetünk de vajon miért? Selytelmem nem volt.Körülbelül tizperc után megérkeztünk egy elhagyatott helyre kicsit furcsáltam,hogy úristen ezek
meg minek hoztak ide engem ? mi ez ? Aztán látam egy feliratot a ház oldalán 'Forks-i Hullaház' megáltt bennem a szufla. Kivan itt? Ugye nem gondolják,hogy
én oda bemegyek.
- Dede , gyere ! - monta Apa
- De én nem ....-ijesztő hely vollt, az eső csepperget , villámlot, nagyon zord idő volt. Félelmetes volt a hely is, egy hullaház milyen is lehet más?
Ahogy beértünk ottvolt a család többi tagja is csak egy valaki hiányzott.....
- Sziasztok ! - majd sorba mindekit megöleltem. Mindeki komor arcot vágott, senki megsem moccant szinte érezni a levegőben valami rosszat.
-Mr. Cullen és családja ?
- Igen , én vagyok !
- Jó napot ! Kérem jöjenek velem ! - Elindultunk, mindnyájan egy hosszú-hosszú folyoson aminek a végét nem látam. Féltem megfogtam Alice és Rosalie
kezét akik most nem mosolyogtak rám hanem nagyon fájdalomteli pillantásokat vetetek rám.
-Én sajnálom... - sutogta a doktor Carlise nagypapának aki arcát tenyerébe temete.
- Erre kérem ! - vezetett be a doktor egy sötét, hideg szobáb.
Megáltunk, egymás mellet sorba mind a háborús filmekben. Edward odajött hozám :
- Kicsim, tudnod kel valamit és látnod nem lesz szép látvány igazán sajnálom, de látnod kell !
- Rendben , félek ! - suttogtam a fülébe.
- Tudom ... - majd elindultunk megfogtam Edward kezét jött velünk a doktor is. Odamentünk egy fiókféleséghez a doktor beledugott egy kulcsot
és kinyitota majd levete a zsákot a fejről! Hirtelen azt hitem elájúlok, hogy majd engemis bekel dugjanak egy ilyen 'fiókba' hogy ez nem velem történik
és ez nem lehet igaz, és miért teték ezt és hogyan lesz tovább ? Ugyanis a 'fiókban' Esme nagyi feküdt. Holtsápadt arca és gyönyörű , bronz haja
ott viritott. Hogy történhetet ez ? Zokogni keztem fájt szeretem a nagyit. Ki tete ezt ?
- Egy másik vámpir !
- Most azonal mennyünk és keresük meg , majd én megölöm dede .. hogy lehet ez Apa ez nevetséges nagyi vámpirvolt őt nem lehet megölni ! - na igen és ilyenkor ömlött ösze egy világbennem.
- De igen kicsim , meglehet ! Emlékszel mesélt Anya Viktoriáról, James-ről, Laurent-ről ök mind meghaltak.
Még jobban zokogtam , iszonyat dühös voltam és egyben fájt a szivem is. Ahogy a családom szemébe néztem mindenkinek tükrözödött
a keserüség a szemében.
- Reenesme !
- Anya ! - majd szorosan magamhoz öleltem őt.
- Figyej .. !
- Igen
- Egy időre, nem lehetsz velünk !
- Miért ? - teljesen megietem, ha nem lehetek velük akor nem érzem magam teljes biztonságban.
- Ezért ! Édesem .. beszéltem Billy Black-el és tudom, hogy szereted ott egy pár hétig ottfogsz lakni ! Rendben ?
- De én nem akarom Anya nem ! - majd megint megöleltem és egyre jobban zokogtam zokogtam és zokogtam.....
2009. szeptember 2., szerda
:(
dátum: 14:00
Drágaságaim, látom egyre jobban gyül az olvasok száma és ennek valóban nagyon örvendek =) de gondolom elis átkozhatok engem de még mennyire,hogy aligalig teszek fel fejezeteket, tudom tudom üzenőfalon is mindeki csak azt kérdezi, hogy 'mikorleszmárújfejezet' és hát már megint ISMÉTELEM magam , nincs időm, és szetretném ha megértenétek ! Igyekszem probálok,mostis új dizi de néha kell ihlet is remélem értitek. :DDD és szeretném ha elátogatnátok ide is, nekem fontos lenne *___* Köszönöm ! Puszi.
(éjjel nem tutam aludni, igyhát öszehoztam nektek egy jókis fejezetet felis teszem reggel :D)
(éjjel nem tutam aludni, igyhát öszehoztam nektek egy jókis fejezetet felis teszem reggel :D)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)